A piaci kapacitástól a piaci részesedésig

CégbarátA Cégbarát folytatja a marketing területén használatos fogalmak ismertetését, most további meghatározásokat ajánlunk olvasóink figyelmébe.

A marketingtevékenységgel érintetni kívánt embereket, cégeket gyűjtőnéven célcsoportnak nevezzük. Ez felöleli a vevő, fogyasztó, megrendelő kategóriát teljeskörűen.

A piacról már tettünk említést, mármint ahol találkozik a kereslet és a kínálat, azaz üzleti kapcsolatok rendszere. Beszélünk piaci kapacitásról, mely a vásárlőerőtől független piaci felvevőképességet jelenti. Piaci részesedése az értékesítőnek van: mármint mekkora részt tud a piaci volumenből (piacon értékesíthető mennyiség) magának kihasítani.

A piac is szegmentálható fogyasztói piacra (egyének, háztartások), felhasználói piacra (további termékeket, szolgáltatásokat előállító szervezetek), viszonteladói piacra (továbbértékesítők), állami piacra (kormányzati szervek).

A marketingtevékenység a piaci réseket is igyekszik feltárni, amely a kínálati oldallal nem érintett, nyilvánvaló vagy nem tudatosított szükségleteket, igényeket tudatosítja.

A teljes piaci lefedést csak nagyvállalatok tudják megvalósítani, a kisebb piaci gazdasági szereplők specializálódni kénytelenek súlyuknál fogva. Ha több fogyasztói csoportnak kínálnak azonos terméket, akkor termékspecializáció történik. Amennyiben ennek ellentétéről van szó, tehát egy célcsoportnak többféle hiányát törekszenek kielégíteni, akkor pedig piacspecializációról van szó. A kettő vegyítése a szelektív specializáció, melyek előnye a kockázat szétterítésének nagyobb lehetősége, magyarán, ha egyik értékesítési vonal nem optimálisan működik, attól még a többi vonalból elegendő bevétel realizálható.

A termék a célcsoport hiányát kielégíteni kívánó fizikai, esztétikai és szimbolikus jellemzők összessége a jelenben és a jövőben. A jelen hiányállapotainak megszüntetésére alkalmas termék az elvárt termék, a jövő hiányállapotainak felszámolására alkalmas termék a potenciális termék. A kiterjesztett termékről akkor beszélünk, ha az elvárt termékhez képest a piaci verseny miatt többletet is nyújt a termék (újság mellé adott ajándéktárgy).

A terméknek van objektív minősége (mérhető fizikai és kémiai jellemzők) és szubjektív minősége is egyben (hiány kielégítésére való alkalmasság).

A termékdiverzifikáció a termék alaptulajdonságait nem érintő olyan módosítás, amellyel használati értéket növelő többletfunkció alakítható ki. A termékvariáció már érinti a termék alaptulajdonságát is, különböző célcsoportoknak termékváltozatokat ajánl az értékesítő.

A márka/brand (akár név, akár jel) arra szolgál, hogy a célcsoport könnyen be tudja azonosítani a piacon az adott terméket és ahhoz társítsa a vásárlásra ösztönző gondolatait. Ezt teszi az ember akkor is, ha végignézi valaki ruházatát és konstatálja a márkanevek alapján az illető anyagi helyzetét, stílusirányzatát. Manapság – főleg ruházati világban – a minőségről inkább a drágaságra tevődik át sok esetben a hangsúly márkanév esetén és háttérbe szorul a minőség. Azaz azt jelenti egy ruhán lévő márkajelzés a vevő számára: X márka = üzenet a külvilág számára, hogy vagyok olyan jól szituált, megengedhetem magamnak, megvásároljam ezt a drága terméket.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

Tudta, hogy mi a Maslow-piramis?

A marketingtevékenység alfája és omegája az emberi szükségletek és az emberi igények.

A szükséglet alatt azt értjük, amely nélkül az ember társadalmi élete nem folytatható, gondoljunk itt pl. a fogmosásra, amelyhez elengedhetetlen kellék a fogkefe és a fogkrém. Ehhez képest az igény olyan keresleti kiindulópont, amely az embernek a szükségletén felüli keresletgeneráló tényező pl. a parfüm tipikus igénytermék.

Az embernek nemcsak fizikai, hanem lelki szükségletei, igényei is vannak. Nyilván általánosságban elmondható, hogy a fizikai léthez fűződő tárgyak, szolgáltatások iránti kereslet a legnagyobb, mert ezek minden ember életében a leghangsúlyosabb tényezők. Vannak persze olyan emberek, akiknél személyiségjegyeik összetevői okán a lelki tényezők ugyanolyan fontosak vagy még hangsúlyosabbak, mint a fizikaiak, de tömegszinten ez nem mondható el.

A fogyasztói értékrendszert modellező ún. Maslow-piramis szerint is a fiziológiai (pl. lakhatás, élelmezés) és biztonsági tényező (nyugodt környezet, anyagi biztonság, bizalom) a két legfontosabb elem az emberi egyén életében. Ezekhez képest a – csökkenő sorrendben – a társaslét (családi élet, baráti kapcsolatok), a megbecsülés (közösségi szerepvállalás, munkahelyi előremenetel, elismerés igénye) és önmegvalósítás (kreatív környezet) foglal helyet.

A keresletet alapvetően a szükségletek és igények hiánya generálja, mely hiányérzet részben az emberi létből magából ered, részben pedig társadalmi és piaci környezeti hatásokból a szocializáció folyamán. Jellemzően a fizikai igények azok, amelyek leginkább közösségi hatásra merülnek fel, a vállalatok is másodsorban (a fizikai szükségletek után) ezen keresleti szegmensre koncentrálnak. A lelki szükségletek szférája a harmadik célterület és a negyedik terep a lelki igények területe.

 A kereslet tehát egy hiányállapot megszüntetése érdekében fennálló fizetési hajlandóság. A két komponens (hiány és fizetőképesség) együttes fennállása kell ahhoz, hogy potens tényező jöjjön létre a fogyasztói oldalon, amelyhez a kínálatnak (hiány megszüntetésére adott piaci ajánlat) igazodnia lehet.

A szükségleteket és igényeket megszüntetésére számos életstratégia létezik, ilyen az önellátás, a csere, a kéregetés, a közös értékmérő eszközzel való vásárlás és végezetül az erőszak.

A termék/szolgáltatás minden keresleti szükségletet és igényt kielégítő gazdasági elem, amely a közös értékmérő eszközzel (pénzzel) való vásárlás modelljét helyezi előtérbe.

Ahol a keresleti és a kínálati oldal összetalálkozik, azt a pontot hívjuk piacnak. A piac keresleti oldala a vevők, megrendelők, fogyasztók, a kínálati oldala a termelők, gyártók, szolgáltatók (vállalatok, cégek, iparűzők stb.).

A piacon létrejövő valamennyi típusú cserét (a pénzért való cserét is ideértve) ügyletnek nevezzük, legyen az kereskedelmi ügylet (bolti adás-vétel) vagy társadalmi ügylet (pl. állampolgársági ügyintézés).

Társadalmi szempontból tehát a piac megfelelő működése elengedhetetlen a nyugodt emberi környezet fenntartása szempontjából, mert hiánya esetén könnyen az erőszak életstratégiája kerül előtérbe, mint leggyorsabbnak tűnő, a másik ember negligálásán (semmibevételén) alapuló módszer. A fizikai szükségleteket márpedig gyorsan kell kielégíteni, mert feszítő voltuk komoly pszichés stresszt hoz létre. Minél nagyobb a stressz, annál könnyebben nyúl az egyén az erőszak fizikai eszközéhez.

A marketingtevékenység így a béke eszköze is egyben.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A Facebook (is) lehetőség

A Facebook csaknem 1,5 milliárd napi aktív felhasználóval rendelkezik, melyek átlagosan 41 percet tartózkodnak az oldalon. Mindent összevetve a Facebook büszkélkedhet a legnagyobb és legelkötelezettebb felhasználói bázissal az összes szociális média platform közül. Így a közönség hatékony bevételszerzése érdekében a legjobb célzási eszközöket és a legköltséghatékonyabb hirdetéseket hozták létre a hirdetők számára.

Egy hirdetési kampány létrehozásakor az első lépés a kampány céljának kiválasztása, aminek segítségével felerősítheti márkájának ismertségét, megfontolását vagy konverzióit. Céljai lehetnek az alábbiak:

Tudatosság

  • Márkaismertség
  • Elérés

Megfontolás

  • Forgalom
  • Elkötelezés
  • Az alkalmazás telepítése
  • Videó nézetek
  • Vezető generáció
  • Üzenetek

Átalakítás

  • Konverziók
  • Katalógus értékesítés
  • Store látogatások

Miután kiválasztotta hirdetési kampányának célját, ki kell választania a reklámozni kívánt hirdetéstípust, amely lehet egy linkhirdetés, képes hirdetés, videóhirdetés, diavetítéses hirdetés, linkhirdetés, dinamikus hirdetés, gyűjteményhirdetés, ólom generációs hirdetés vagy Messenger hirdetés.

Amennyiben nem ismeri, hogy mi a Facebook gyűjtemény, dinamikus, ólom vagy üzenetküldő hirdetés, akkor ezekről rövid ismertetőt készítettünk:

  • A gyűjteményhirdetések népszerűsítik termékeit, lehetővé téve a potenciális ügyfeleknek, hogy megismerjék az Ön termékét anélkül, hogy elhagynák a Facebookot. Ezenkívül forgalmat irányít a termékoldalakra is.
  • A dinamikus hirdetések automatikusan reklámozzák a termékeket azok számára, akik kifejezték irántuk érdeklődését az Ön webhelyén, alkalmazásában vagy az interneten valahol máshol. Csak annyit kell tennie, hogy feltölti termékkatalógusát, és beállít egy kampányt. A Facebook mindaddig megtalálja a megfelelő embereket minden termékéhez, amíg ki nem kapcsolja.
  • Az ólomgenerációs hirdetések az űrlapok előzetes feltöltésével vezetnek az emberekhez, amelyeket a Facebook-on írtak be a márka e-mail feliratkozásához, ingyenes próbaverzióhoz és regisztrációhoz.
  • A Facebook Messenger hirdetések lehetővé teszik az alkalmazás népszerűségének és kényelmességének fokozását a márkatudatosság és a bevétel növelése érdekében – minden hónapban kétmilliárd üzenet érkezik az emberek és a vállalkozások között, és az emberek 53% -a hajlandó vásárolni egy olyan társaságtól, amely közvetlenül üzenetben kereste meg őket. Megjelenítheti a Messenger hirdetéseket a Messenger alkalmazás kezdőképernyőjén, létrehozhat hírcsatorna hirdetéseket, amelyek kezdeményeznek beszélgetést az alkalmazás felhasználóival, és szponzorált újrahívási üzeneteket küldhet azoknak az embereknek, akik már beszélgetést kezdtek Önnel, a Messenger segítségével.

Amikor befejezi a hirdetés tervezésének és formátumának kiválasztását, a közösségi média legfinomabb és leghatékonyabb célzási eszközeit használhatja fel a közönség felépítéséhez.

Amennyiben a közönséget a semmiből kívánja felépíteni, használhatja a Közönség funkciót, amely lehetővé teszi, hogy a lehetőségek százai közül válasszon, továbbá, hogy hirdetéseket célozzon meg konkrét felhasználók számára. A Facebook szétválasztja a lehetőségeket demográfia, érdeklődési kör és viselkedés szerint. Itt található az összes célzási lehetőség listája:

Demográfiai adat

  • Elhelyezkedés
  • Kor
  • Nem
  • Nyelvek
  • Kapcsolati státusz
  • Képzettség
  • Tanulmányi terület
  • Iskolák
  • Munkaadók
  • Munka megnevezése
  • Ipar
  • Jövedelem
  • Nettó érték
  • Otthon típusa
  • Háztulajdonjog
  • Háztartási összetétel
  • Etnikai rokonság
  • Generáció
  • Szülői állapot
  • Életesemény
  • Politikai hovatartozás

Érdeklődési adatok (Érdeklődési körök, tevékenységek és oldalak, amelyek kedvelték a következő témákat)

  • Üzlet és ipar
  • Szórakozás
  • Családi kapcsolatok
  • Fitness és wellness
  • Étel és ital
  • Hobbi és tevékenységek
  • Vásárlás és divat
  • Sport a szabadban
  • Technológia

Magatartási adatok (Vásárlási magatartás vagy szándék, eszközhasználat és a következő témákkal kapcsolatos egyéb tevékenységek)

  • Autóipari
  • Üzleti utazók
  • Jótékonysági adományok
  • Digitális tevékenységek
  • Pénzügy
  • Munkakör
  • Média
  • Mobil eszköz felhasználó
  • Oldalgazdák
  • Vásárlási viselkedés
  • Utazás
  • Lakossági profilok
  • Szezonális események
  • A webböngésző típusa


A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.


A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.

(X)
Széchenyi 2020 ESZA

A marketingmenedzsment tevékenység

CégbarátA marketinggel való behatóbb foglalkozás feltételezi, hogy megismerkedünk a legalapvetőbb fogalmakkal, azaz mit értünk egy-egy szakszó alatt.

A magyar közvélekedés kb. 60%-a a marketing szó hallatán azonnal a reklámtevékenységre asszociál. Ezt követi a 40-50% közötti arányban a verseny, menedzsment és nyereség, majd 28-39% között az ötletgazdagság, gazdasági növekedés, multinacionális vállalat, kockázat, fejlődés és legvégül a kapitalizmus. Pl. Ausztriában szintén a reklám az emberek első gondolata a reklám, de a versenyt megelőzi a menedzsmenttevékenység. Ez számunkra azt mutatja, hogy a kapitalizmusban több időt számoló országban a tudatos, profi marketingtevékenység jóval magasabb, mint nálunk.

A „marketing” szót szűk és tág értelemben, sőt kiterjesztett értelemben is használhatjuk.

Szűken vett értelemben olyan a vállalati tevékenység, mely a bevételszerzés érdekében fogyasztói igényeket kíván kielégíteni és ennek érdekében felméri a piacot, melynek alapján kialakítja a kezdeti ötlet továbbvitelével a terméket/szolgáltatást, meghatározza az árat, vevőket „edukálja” (tanítja) és befolyásolja a vásárlás ösztönzése érdekében, megszervezi az értékesítési útvonalat.

Tág értelemben azt értjük „marketing” alatt, hogy az olyan vállalat egészére kiható, vevő/fogyasztó/megrendelő központú gondolkodásmód, amely a felsővezetői tevékenység része és a résztevékenységeket ezen szellemben integrálja össze.

Kiterjesztett értelemben a „marketing” minden társadalmi értékkel bíró jószág cseréje, mely jószág nem feltétlen csak nyereségorientált típusú lehet.

Már a marketingkorszakoknál említettük, hogy a vállalatok szemlélete változott az idő során aszerint, hogy miben látták a bevételnövelés garanciáját. Még a mostani magyar gazdasági szerkezetben is megtalálhatóak 2/3-ad arányban a régebbi termelés- és eladásorientált vállalattípusok. A marketingorientáltság még mindig 1/3-nál kevesebb arányt képvisel összességében és ezen a jövőben változtatni kell, mert maga a piaci sajátosságok ezt megkívánják.

Az „orientáltság” azt jelenti, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre figyelve a leginkább meghatározzuk a vállalati tevékenységünket.

Természetesen vannak esetek, amikor igenis a termelési vagy értékesítési orientáltságnak van helye jobban, mint a marketingorientáltságnak. Ehhez fel kell mérni az adott vállalat sajátosságait.

A termelési koncepciónak akkor van értelme, ha olcsó és széles körben keresett termékről van szó, a kereslet a kínálatot meghaladja és a magas szintű termelés magas költségei teríthetőek a termelés növelése révén.

A termékközpontúság veszélye, hogy a szükségletet könnyen szem elő téveszti a termékminőség miatt.

Az értékesítési koncepció nem foglalkozik azzal, hogy mire van kereslet, hanem inkább már-már erőszakos reklámtevékenység révén rátukmálja a vevőkre.

A marketingkoncepció próbálja összehangolni a keresleti és kínálati oldal adottságait és a találkozási ponton történik meg az értékesítés.

A társadalomközpontúság jellemzője, hogy a piaci szükségleteket a versenykörnyezetben úgy elégítse ki, hogy a vevő, mint egyén és a társadalom, mint közösség jólétéhez is hozzájáruljon.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingtervről

CégbarátA marketinggel foglalkozó előző írásainkban  már eljutottunk addig, hogy elfogadjuk, a marketingstratégiai terv olyan alapdokumentum, mely nélkül kár is belevágni egy vállalkozásba.

Ha van egy terv, az még nem jelenti, hogy attól menetközben nem lehet eltérni, de arra mindenképpen jó, hogy segítsen megtartani az irányvonalat és átgondoltabbá tegye a lépéseket.

Most átvesszük, hogy miből is kell állnia általánosságban egy marketingtervnek.

Mindenekelőtt egy célmeghatározást kell tenni, mi az üzleti célja a vállalkozásnak, milyen tevékenységgel próbál bevételre szert tenni. Ehhez meg kell adni a cél eléréséhez szükséges kulcsindikátorokat (KPI). A célmeghatározás és azon belül is a jó célmeghatározás az alapja az egész tervnek. Minden további lépést ennek fényében kell megtenni, determinálja az egész további folyamatot. A terv készítésének legvégéig szem előtt kell tartani és valójában a céllá válik a vállalkozás.

Jó ötlet, ha többen vesznek részt a vállalkozásban, ha a releváns szaktudású emberek összeülnek és rögzítik a kiindulási pontokat. Ha a sarokpontokban a vezetők megegyeznek, egy közös bázis jön létre, amely már önmagában összekovácsoló erővel bír. Itt kell rögzíteni az alapstratégiát. Itt mindjárt ki kell térnünk az üzleti tervre, amellyel a marketingtervnek szorosan összhangban kell lennie. Célszerű mindkettőt párhuzamosan, egymásra figyelemmel elkészíteni. A kettő terv nem ugyanaz, mert más-más területeken vannak hangsúlyosabb témáik, de a találkozási területeken pontoknak egyezniük kell.

Majd következhet a piacelemzés: hogy épül fel a keresleti oldal (vevő, pénzügyi lehetőségek) és miként néz ki a kínálati oldal (saját piaci helyzet, versenytársak helyzete) nagy vonalakban.

Ezután a piacelemzés egyes részeit kell alaposabb vizsgálat alá vetni, ekkor alakulhatnak ki a részstratégiai elemek, ha több tevékenysége van egy cégnek.

A lényeg, se alul, se fölül ne kezeljük a piacot. Annyi energiát fektessünk a piacelemezésbe, amennyi értelmes és szükséges. Vizsgáljuk meg a gazdasági, társadalmi, technológiai környezetet, iparági trendeket, versenytársakat, piaci előnyöket-hátrányokat (SWOT – elemzés).

A vevők részletes elemzése önálló részt igényel, melynek során a földrajzi elhelyezkedést, demográfiai jellemzőket, életformajegyeket és viselkedési formákat veszik górcső alá.

Csak a realitások talaján szabad állni ezen elemzéskor és inkább szűkebb, de valóságosan elérhető megrendelőket kell megcélozni. A „sörétes puskával” való célzás a vállalkozásoknál nem célravezető, inkább szétforgácsoló jellegű és a negatív visszacsatolások visszahúzóak a motivációra.

Az humán és a tárgyi erőforrásokat is elemezni kell, költségvetést kell készíteni, megtérülést fel kell mérni és a kockázatokat sorra kell venni, valamint az elhárításukhoz szükséges eszközöket.

A vezetői összefoglaló rendre a tervezési folyamat végén készül el max. pár oldalnyi terjedelemben, célja, hogy átláthatóan és röviden közreadja a tervben részletesebben szereplő információkat. A vezetői összefoglaló tartalmazza a termék/szolgáltatás rövid leírását, annak pozícionálását a piacon, a célpiac meghatározását, a versenyelőnyeit, marketingcélokat és főbb taktikai eszközöket, elérendő célszámokat és kulcsmutatókat.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingstratégiai modellek

A marketingstratégia a vállalti tevékenységek piacorientált szempontú összehangolt kivitelezését jelenti.

Egy kisvállalatnak is van egy egész vállalkozást érintő alapstratégiája és van részstratégiája is, amely egy kisebb tevékenységszegmens jellegzetességein alapul.

A stratégia-/tervalkotás lényege, hogy a tényeket az elképzelésekkel hozza összhangba, a vágyakból realitás legyen.

A modellezési folyamathoz léteznek „mankók”, amelyek általában minden vállalkozás esetén felmerülő szempontok, természetesen ezek bővíthetőek is a vállalkozás specialitásai okán.

A korábban már említett 4P-modell a következő.

A termékpolitika (product) célja, hogy a terméket a vevői igényeknek megfelelően alakítsák ki mind fizikai, mind esztétikai, mind szimbolikus jellemzőket, akár ígéreteket is ideértve. Egy terméknek vannak minimális jellemzői és vannak többlettulajdonságai. A termékek alapvetően kétfélék lehetnek: újabb termék előállítására szolgáló termékek (B2B: business to business, szervezetközi) és a fogyasztási termékek (B2C: business to consumer, szervezet és ember közötti). Az előbbiek pl. gépek, alkatrészek, alapanyagok, az utóbbiak a fogyasztók által közvetlenül felhasznált termékek. A termékpolitika kiterjed a piaci igények alapján történő terméktervezésre, -fejlesztésre, minőségbiztosításra, garanciavállalásra. Ebben a politikában van helye a márka-kialakításnak is, mely arra szolgál, hogy a vevő egy egyszerű információhoz kösse a termék pozitív és más terméktől megkülönböztető minőségi tulajdonságait. Egy márkának (pl. eladás esetén) nemcsak a termék az értéke, hanem az emberekben évek alatt kialakított bizalmi érzéscsomag is, mely vásárlásösztönző.

Az árpolitikai tevékenység (price) arra irányul, hogy felmérje a termelési költségek és a piaci lehetőségek alapján kialakítható árat. Ennek során költségvetési vizsgálat történik, fogyasztói hajlandóságot mérnek, árdifferenciálási lehetőségeket (akció, árengedmény, felár) vesznek górcső alá, hitelkonstrukciókat vizsgálnak.

Az értékesítési politika (place) azt célozza, hogy feltárja a termék és a fogyasztó közötti eljuttatási útvonalat mind vállalaton belül, mind az értékesítési piacon. Az elosztási folyamatnak irányítottnak és átgondoltnak kell lennie, hogy minél rövidebb és hatékonyabb úton jusson el a termék a felhasználóhoz, a két végpont között nem kallódjon el a termék (pl. álljon túl sokáig raktáron, eldugott bolt polcain ne porosodjon). Kiválasztják a kereskedelmi útvonalakat, az ehhez optimális partnereket, az értékesítési csatornák meghatározását, logisztikát, termelési ütemezést, raktározást.

A marketingkommunikációs politika (promotion) ahhoz szükséges, hogy a vevőket tájékoztassa a termék létezéséről és előnyeiről, akár igénykielégítő, akár igényébresztő is lehet. Leginkább reklámként találkozunk vele, ebből is látható, hogy a marketingtevékenység nem egyenlő a reklámmal, az csak egy része a teljes marketingtevékenységnek.

Két alapmodellje létezik a marketingtervezésnek: az AIDA-modell és az 5M-modell.

Az AIDA-modell négy elemre épít: figyelemfelkeltés (attention), érdeklődés ébresztése (interest), vágy keltése (desire), cselekvésre ösztönzés (action). A vevők ezen pszichikai becserkészése az emberi természet állandósága miatt mindig sikeres, csak a megvalósításának formai eszközeiben kell változatosságot felmutatnia a marketinges kollégáknak.

Az 5M-modell az AIDA-modellnél tágabb, nem csak a vevőre fókuszál. A reklámcél (mission) mellett a költségvetés (money), a terméküzenet (message), a médiaütemterv (media) és a folyamat előtti, alatti és utáni hatékonyságmérés (measurement) is helyet foglal. Ez egy tágabb elemzési tevékenységet igénylő módszer.

A szolgáltatásmarketing már a 4P-t egészíti ki manapság, amelyet a szolgáltatás terméktől való jellemzőinek eltérősége igényel. A szolgáltatás a terméknél sokkal egyrészről változékonyabb, másrészről virtuálisabb értékkel rendelkezik, tárolhatatlansága miatt jobbára egyidejűleg merül fel a biztosítás és igénybevétele is. A 4P így 7P-re bővül, mert biztosítani kell az emberi tényezőket (people), szolgáltatás tárgyi környezetét (physical evidence) és a kiszolgálás menete (process).

A vállalat hatókörén kívül eső tényezőket a PESTEL módszerrel vizsgálják. E tényezők: a politikai (political), gazdasági (economy), társadalmi (social), technológiai (technological), környezeti (ecological), jogi (legal).

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingstratégia

CégbarátA mai marketing már a termékötlet fázisában, a termelési folyamatban nagyon korán, szinte az elején fontos egy vállalkozás számára.

Ezért ma már nem lehet egy kisvállalkozás számára sem a  marketinget figyelmen kívül hagyni, ezzel a területtel hozzáértően kell foglalkozni, bármennyire is első pillantásra távolnak tűnik valaki számára ez a foglalatosság.

Ráadásul napjainkban a marketingtevékenység áttevődött javarészt az internetre, amely feltételezi, hogy releváns ismeretekkel rendelkezzünk az informatika világáról és az internet nyújtotta lehetőségekről.

Egyenesen egy kisvállalkozás korai vesztét okozhatja a kidolgozott marketingstratégia hiánya, holott általános a vélekedés, hogy enélkül is növekedhet egy vállalkozás, hozhat nyereséget.

Ha jól belegondolunk, akkor marketingstratégiája az őstermelő nénikének is van, legfeljebb nagyságrendjében kisebb. Nem visz ki senki sem a piacra olyan terméket, amelyről nem tudja, hogy valamekkora keresletre számíthat. Sok esetben ki nem mondottan, hallgatólagosan folyik marketingszempontú tevékenység egy vállalkozásnál, csak legfeljebb nem nevesítik, nem különítik el önálló tevékenységgé.

Kisvállalkozás sem működhet anélkül, hogy ne legyen megtervezett lépéssorozata, különben nagyon gyorsan szögre akaszthatja a vállalkozási engedélyét. Tehát a tudatos tervezés s siker kimondott/ki nem mondott titka.

Kétirányú lehet már kezdetekben a marketingstratégia: igénykielégítő vagy igényteremtő.

Az igénykielégítő marketingről akkor beszélünk, ha a vásárló ismert szükségleteinek ellátására törekedő terméket, szolgáltatást szeretnénk kínálni. Ez egy viszonylag egyszerűbb marketingstratégia kezdete, mert csak ki kell ismerni, mire van szüksége a fogyasztónak. Legjellemzőbb és legpraktikusabb ez a marketing a mindennapi vagy gyakrabban használt tárgyak, szükségletek esetén.

Az igényteremtő marketing nehezebb műfaj, mert ez esetben a vásárlót meg kell reklámok révén „tanítani” arra, hogy legyen szüksége a termékünkre, szolgáltatásunkra. A „tanítási folyamat” hosszabb időt igényel és korántsem annyira biztos, hogy sikeres is, mint a már meglévő igénynél. A luxuscikkek esetén ez a marketingstratégia-típus mindenképpen szükséges, hiszen a ritkább és drágább cikkek nem tartoznak az emberek mindennapi használati tárgyai körébe, nincsenek az emberek gondolatainak előterében napi szinten.

A kisvállalkozások számára is ma már evidencia, hogy először ki kell tűzni az elérendő célt és ahhoz kell felmérni a piaci helyzetet, elemezve a rendelkezésre álló erőforrásokat és előnyöket, hátrányokat, rizikófaktorokat. Valamennyi információt össze kell gyűjteni és rendszerezni kell a stratégia egyes pontjain.

A következő cikkünkben majd az egyes marketingstratégiai modelleket ismertetjük.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketing története

CégbarátA marketing már ősidőktől kezdve az emberiség történetének része, főleg azon koroktól – főleg ókor Kr. e. 3000. – Kr. u. 476.  –  említendő már meg, amelyekben az emberek közötti cserekereskedelem már jelentősebb mértéket ér el.

A „market” angol nyelven piacot jelent. A marketing olyan társadalomtudomány, amely mind közgazdaságtannal, mind pszichológiával, mind szociológiával, mind antropológiával, mind vezetéstudománnyal, mind alkalmazott matematikával és statisztikával közös pontokat hoz létre annak érdekében, hogy egy terméket a piacon minél optimálisabb feltételek mellett lehessen értékesíteni. Nincsen szó tehát szimplán eladásnövelési technikáról, hanem ennél sokkal komplexebb cselekvéssorozat tudatos végrehajtásáról.

A marketing történetét korszakolják aszerint, mi volt a terméklétrehozók legtipikusabb stratégiája a bevételnövelés érdekében. Ez alapvetően attól függött, hogy milyen erőforrások álltak legkönnyebben rendelkezésre. Az alapcél természetesen mindvégig a bevételnövelés.

A kb. 1850-ig tartó első korszakra a termelésközpontúság a jellemző, mivel a természeti erőforrások kiapadhatatlannak tűntek és a gyártási technológia felpörgetésében látták a bevételnövelés lehetséges megoldását. Az értékesítés még akkor könnyedebben folyt.

A kb. 1940-ig tartó második korszak az értékesítés intenzitásának növelésében telt el. Az árubőség és a fogyasztói jövedelem megnövekedése, a vállalati verseny kiéleződése megkívánta, hogy az értékesítésre helyeződjék a hangsúly. A termékelőállítás mennyisége már megoldott volt a második ipari forradalom eredményként.

A kb. 1980-ig tartó harmadik időszak vevőorientálttá vált. A piaci helyzet még bonyolultabb lett a termékválaszték és fogyasztói igények differenciálódásának következtében. Egyre jobban ki kellett tudatosabban ismerni a vevők prioritásainak rendszerét, amelyek kielégítése lett a központi eszköz a bevételnövelés érdekében.

A ma is tartó negyedik korszak már társadalomfókuszú lett. A fizikai tárgyak előállítása helyett már a szolgáltatások lettek dominánsak. Az emberek noha differeciált igényekkel rendelkeznek, de a világméretű kereskedelem folytán az egyes igények tömeges megrendeléseket jelentenek az előállítók számára. Az internet elterjedésével megnövekedett az online-tevékenység jelentősége, fokozódik a környezetvédelmi szempont, mint eladható kapcsoltérték.

Mára egy vállalton belül a marketingtevékenységet ellátó részleg meghatározóvá vált a termelés szempontjából. Mindenhol cégreszabott marketingtevékenység zajlik, a különböző eszközöket egyedien dolgozzák ki.

A marketingeszközöket jelölő híres „4P” (termékpolitika – product, árpolitika – price, értékesítési politika – place, marketingkommunikációs politika – promotion) minden marketingtevékenység alapja. Ezeket az elemeket veszik sorra egy termékértékesítési politika kialakításánál, teljesen mindegy hogy exkluzív termékről vagy tömegcikkről van szó.

Az egyes P-kel folytatjuk ismertetésünket.

—–
Cikksorozatunkban a marketinget, mint segítő eszközt szeretnénk megismertetni az olvasóval, annak szerteágazó tulajdonságaival és megjelenési formáival.

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

Minden, amit tudnia kell az online hirdetésekről

Szerencsére az online hirdetés a 90-es évek óta sokat fejlődött, így nem kell többé a figyelmet elriasztó szalaghirdetésekre támaszkodnia. Készíthet vonzó hirdetéseket több formátumban, és megcélozhatja azokat az embereket, akiknek valóban szükségük van az Ön termékére vagy szolgáltatására. Számos hasznos eszköz áll rendelkezésre annak biztosítására, hogy kellemes hirdetéseket hozzon létre és optimalizálja a hirdetési költségkeretét.

Olvassunk tovább, hogy mélyebben belemerüljünk a modern online hirdetések világába, továbbá megismerjük a mai leghatékonyabb hirdetési csatornák képességeit.

Elsőként a fizetett keresési hirdetéseket ismerjük meg. A Google, a mindennapos több mint 3,5 milliárd keresési lekérdezésével, olyan fizetett keresés, amely az egyik legnépszerűbb és leghatékonyabb online hirdetési típus.
Természetesen óriási igény van a legfontosabb hirdetési rangsorokra, így a Google bármikor elindít egy aukciót, ekkor legalább két hirdető ajánlatot tesz olyan kulcsszavakra, amelyek a keresési lekérdezésekhez kapcsolódnak, amelyeket a felhasználók következetesen beírnak a Google-ba .

A hirdetők ezután csoportosítják a kulcsszavakat és a hozzájuk tartozó hirdetési példányt, valamint a weboldalt. Kiválasztják azt a csoportot, amelyre licitálni akarnak, és kiválasztják a maximális ajánlatot. A Google kiválaszt, a hirdető hirdetéscsoportjából egy kulcsszót, amelyet a felhasználók keresési lekérdezései szempontjából leginkább relevánsnak tart, és bevezeti azt az aukcióba.

A Google aukció ugyanakkor nem olyan, mint a tipikus régiségek aukciója. Ahelyett, hogy a legmagasabb ajánlatot tevő nyerne, az ajánlattevő közül a legmagasabb rangú hirdetés nyer. Ez azt jelenti, hogy a szervezetek nem szerezhetik meg a kívánt rangsorban a legmagasabb rangot, csak azért, mert a legnagyobb hirdetési költségvetéssel rendelkeznek, ugyanis tartalmuknak vonzónak kell lennie.

A Google AdWords ösztönözni akarja a legjobb hirdetőket a legjobb tartalom hirdetésére, így jutalmazza azokat a hirdetéseket, amelyek magas minőségi pontszámmal, magasabb hirdetési rangsorolással és alacsonyabb kattintásonkénti költséggel járnak.

A következő típus a fizetett közösségi reklámok. A fizetett közösségi oldalon a hirdetőknek nagyon sok lehetőségük van optimalizálni kampányaikat. Kiválaszthatják hirdetési kampányaik célját, a hirdetés típusát, valamint hirdetéseik célzását, amelyek hihetetlenül részletessé válhatnak. A következő cikkekben részletesebb bemutatásra kerülnek a Facebook, Twitter és a Youtube hirdetési lehetőségei. Azonban most ismerkedjünk meg a vizuális hirdetések világával.

A vizuális hirdetések, ellentmondásos téma a digitális marketing közösségben. A reklámozók közel 25 éve visszaélnek velük azáltal, hogy megtévesztik az internetes felhasználókat. A megtévesztő hirdetésekre kattintással, egyes rosszindulatú vizuális hirdetés az emberek számítógépeit vírusokkal  fertőzték meg. Könnyű belátni, hogy az emberek miért fejlesztették ki és használják a  a hirdetésblokkolók letöltését, ugyanis a vizuális hirdetések tolakodóak, zavaróak és irrelevánsak.

A spektrum másik oldalán azonban a vizuális hirdetési technológia elérte azt a pontot, ahol a hirdetési hálózatok kihasználhatják az adatokat és a gépi tanulást, hogy hatékonyabb célzási stratégiákat kínálhassanak a hirdetőknek és a fogyasztók relevánsabb hirdetésekhez jussanak.

Az olyan hirdetési hálózatok, mint a Google Display Hálózat és a Facebook Közönséghálózata vezetik a szalaghirdetések reneszánszát. Megjeleníthetik hirdetéseiket a megfelelő célközönség számára, a megfelelő helyen és időben. Továbbá, ha jobban szeretné ellenőrizni hirdetéseit, akkor ezek lehetővé teszik, hogy eldöntse, hová helyezze el hirdetéseit. Az alábbiakban bemutatjuk az egyes hirdetési hálózatok szolgáltatásait és célzási képességeit:

Amikor a Google Display Hálózatát használja, vizuálisan vonzó hirdetéseket készíthet, és több mint kétmillió webhelyen és alkalmazásban, a YouTube-on és a Gmailbe helyezheti el őket. Új közönséget is felépíthet, ha olyan embereket céloz meg, akiket valószínűleg érdekli az Ön terméke vagy szolgáltatása, csak importálnia kell névjegyadataikat.

A Facebook közönséghálózatával a márkák kibővíthetik Facebook-hirdetési kampányaikat, a közösségi hálózaton kívül, és ugyanazokat a célzási adatokat használhatják fel, amelyeket a platformon használnak, hogy hirdessenek egy hatalmas webhely- és alkalmazásgyűjteményen – a Facebook közönséghálózatának kiadói 50% -kal többet jelentetnek meg, a mobil alkalmazásokban töltött idő alapján, mint a Snapchat és a Twitter együttesen. A márkák a natív hirdetéseket, szalaghirdetéseket, teljes képernyős hirdetéseket, videóba ágyazott hirdetéseket és jutalmazott videóhirdetéseket helyezhetnek el, a hálózat webhelyein és alkalmazásaiban, amelyeket Facebook közönsége gyakran látogat.

A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.

(X)
Széchenyi 2020 ESZA

Már csak ebben a hónapban fizethetünk a régi 500 forintos bankjegyekkel

Régi 500 forintos bankjegy
Már csak ebben a hónapban, azaz 2019. október 31-ig fizethetünk a készpénzes vásárlásaink során a régi – 2018 előtt kibocsátott – 500 forintos bankjegyekkel, mert október végén a Magyar Nemzeti Bank bevonja a forgalomból azokat.

Mindez azt jelenti, hogy 2019. november 1-től már csak az idén februárban megjelent, megújított 500 forintos bankjegyekkel lehet fizetni, ugyanis ezt követően a kereskedők már nem kötelesek elfogadni a régi, bevont címleteket.

Fontos tudni, hogy a bevonási határnapig, azaz 2019. október 31-ig be nem cserélt régi bankjegyek nem veszítik el értéküket, mert ezt követően a “régi 500 forintos” minden bank- és postafiókban három évig, a jegybankban pedig húsz évig díjmentesen beválthatók – azonos címletű ­– törvényes fizetőeszközre.

A megújított 500 forintos bankjegyek a kibocsátásuk óta megfelelő ütemben terjedtek el a készpénzforgalomban. Ennek köszönhetően 2019. szeptember végéig az 500 forintos bankjegyeknek már több mint 60 százaléka újakra cserélődött.

A forint bankjegyekkel kapcsolatos változásokról, illetve a bevont fizetőeszközök átváltásával kapcsolatos tudnivalókról az MNB honlapjának Bankjegy és érme oldalán további naprakész, részletes információk érhetők el.

Forrás: MNB