Webes célközönség

A CÉGBARÁT cikksorozata ez alkalommal elidőz egy kicsit annál a kérdésnél, hogy mit is kell tudni a webes célközönségről.

A célközönség voltaképpen azon emberek összessége, amelyeket potenciális vevőnek, megrendelőnek tekintenek a profil alapján.

A célközönséget mindenképpen le kell szűkíteni annak érdekében, hogy hatékony marketinget lehessen folytatni. Ha túl tágra szabjuk, akkor nem lehet elég célzott marketinget kialakítani és sok fáradozást kidobunk az ablakon.

A profiltevékenység szempontjából a következő jellemzőket kell általában átgondolni: férfi/nő, kor, külföld/belföld, régiók, családi helyzet, végzettség, érdeklődési kör, technikai adottságok, mely csoportok kizártak eleve.

Példának okáért a bútorrestaurálási profil célközönsége lehet: budapesti, egyedülálló, anyagilag jobban szituált 30 év feletti férfiak és nők, akik érettségizettek és felsőfokú és a lakberendezés iránt érdeklődnek, jobbára asztali gépet és mobiltelefont használnak. A kisnyugdíjasok és a 30 év alatti korosztály biztos kizárva.

Arra figyelni kell, hogy a célközönség se túl szűk, se túl tág ne legyen, mert mindegyik esetén a megélhetés kerül veszélybe.

Ha a célközönség megvan, attól az még nem vevő, megrendelő feltétlenül. A marketingszempontú portál feladata az, hogy az érdeklődőt vevővé, megrendelővé tegye.

A megfelelő hirdetésünk hatására az érdeklődő látogatóként landol a portálon és megkezdi a tájékozódást. A látogatók roppant rövid idő alatt döntést hoznak arról, hogy maradnak-e a portálon. Kbt. fél perc után már képesek elhagyni a portált, ha nem alakul ki bennünk az az összérzés: jó helyre érkeztek. Éppen ezért a főoldalnak és a portál alapstruktúrájának nagyon-de-nagyon bizalomkeltőnek kell lennie. Minden betoppanó érdeklődő, látogató értékes, a döntési magatartásukat érdemes vizsgálni.

Erre szolgál az Analytics, a Google olyan ingyenes weboldala, amelyen a honlap látogatási statisztikai adatai követhetőek nyomon. A beható elemzések a sikeresebb reklámteévkenységet segítik. Mutatja, hogy a látogató honnan kattintott a portálra, mennyi idő töltenek el ott, földrajzilag hol helyezkednek el. Nyolcvannál több különböző, testre szabható riport kérhető le, melyek óránként frissülnek. 2007-től magyarul is elérhető a program.

A sikeres marketingtevénység három elemből áll: szegmentálás, pozicionálás és targetálás. A szegmentálás a potenciális vevői kör meghatározását jelenti. A pozícionálással a piacon való azon versenyelőnyi ismérveket gyűjti össze, amelyek arra alkalmasak, hogy a potenciális vevők el tudják a konkurencia termékeitől az adott terméket különíteni. A targetálás mindazon beállítások összessége, amelyek meghatározzák, hogy a hirdetés mikor jelenjen meg.

Ha tehát a profilt és a célközönséget megfelelően meghatározzák, az már fél siker a végcél, a konverzió (végcél) elérése érdekében.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

Kapcsolódó oldal:  Domain-név

(X)

A marketing forradalma – az online marketing

A CÉGBARÁT cikksorozatában most lássuk azokat a fogalmakat, amelyek nélkül nehezen érthető meg az onlinemarketing-tevékenység.

Az online-marketing az interneten történő vevőszerzést jelenti, az e-marketing egy fajtája.

Ez azt jelenti, hogy a honlapot már eleve úgy kell megtervezni, hogy egy onlinemarketing-tervet kell előzetesen készíteni.

Ez a terv annyiban különbözik a „sima” marketingtervtől, hogy az internetes jelenlét és eszközlehetőségek határozzák meg az egyes elemeket.

A honlap (homapage) önálló elérhetőséggel rendelkező információs felület, a főoldal vagy kezdőlap. Ehhez képest a portál olyan oldalak összessége, amelyet egy hasznos téma köt össze. Köznyelvben a portál helyett a honlap kifejezést használjuk, mint látjuk: pontatlanul. Tehát valójában egy KKV-nak egy portál létrehozására van szüksége.

A weboldal, weblap az a számítógépes dokumentum, amelyet egy webböngésző meg tud jeleníteni. A webböngésző olyan program, amely az interneten található adatokat gyűjti keresőrobotok/-programok segítségével és keresi fel a weboldalakat az URL cím segítségével, az azokon lévő fájlokat (HTML formátumú), ha arra utasítást adunk. Számos böngészőprogram ismert és használt: Google Chrome, Firefox, Internet Explorer, Opera, Safari. A Google a legnagyobb és legközkedveltebb webböngészője, mely számos kiegészítő szolgáltatást kínál.

Az URL cím a honlaptartalmak (főoldal, aloldal) szabványosított neve, megjelölése. A keresőbe való beíráskor pontosan az adott tartalomhoz jutnak el a látogatók.

A fájl olyan adatállomány, amely adatok között logikai összefüggés van, az adattípusok szerint létezik képfájl, szövegfájl, adatbázisfájl.

A portálnak domain-/tartománynevet kell választani, amely a komplikált IP címeket könnyebben megjegyezhetővé teszi és amolyan internetes személyi igazolvány. Jellemző nevet kell választani, amely alapján egyszerűen beazonosíthatóvá teszi a portáltulajdonost és el kell látni nemzetközi (.org, .com, .net) vagy nemzeti domainvégződéssel (.hu Magyarország esetén).

Fontos kihangsúlyozni, hogy a webhely nem azonos a honlappal, weboldallal, weblappal, hanem olyan domain, amely több weboldalt, weblapot tartalmaz. A weboldal/-lap alatt értünk minden olyan dokumentumot, amelyet webböngésző meg tud jeleníteni.

A portálépítés marketing szempontból tudatos tevékenységet feltételez, amelynek célja van, ezt a célt konverziónak hívjuk.

A webdesignnak, a honlap vizuális megjelenésének is ezt a célt kell szolgálnia, voltaképpen a tartalmi mondanivalót alátámasztja és a rendezettséget biztosítja.

A jól átgondolt és rendezett portál kellő alap a webanalitikához, amely arra szolgál, hogy a statisztikai adatokon túl még mélyebb elemzéssel szolgáljon a honlap látogatottságát illetően.

A portál létrehozásakor arra kell törekedni, hogy egyedi tartalom legyen elhelyezve azon, mely azt jelenti, csak az adott portálon létezik az információ.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

 

Online marketing az interneten

CégbarátAz interneten folytatott marketingtevékenység az elmúlt 20 évben egy külön marketingágazattá vált. Az online marketing során tulajdonképpen az történik, hogy az internet segítségével próbál minél több vásárlót realizálni a honlaptulajdonos.

Noha már mindennapok részét képezi az internet, mégis ejtsünk róla pár keresetlen szót.

Az internet (internetwork – fordítása: hálózatok közötti – rövidített neve) olyan hálózat, amelyet számítógépek alkotnak és internetprotokoll/-szabvány (IP) révén kommunikálnak egymással. Az IP szabályrendszer nem a két számítógép közötti hálózatot építi fel, hanem a küldeményeket irányítja a forrástól a célig, azaz csak az üzenetek felépítését, sorrendjét határozza meg.

Az internet révén egy virtuális kibertér jött létre a fizikailag külön lévő számítógépek és kisebb hálózatok között. Kevésbé köztudott, hogy az internetet az USA Virginia államában található Reston városából irányítja egy Internet Society (ISOC) nevű szervezet 1992. óta, amelynek bárki a tagja lehet.

Természetesen, mint annyi mindennek, az 1960-as évekbeli amerikai katonai fejlesztés eredménye az internet. Akkor még telefonvonalon lévő kapcsolatról volt még szó. Ma Európát és Amerikát az Atlanti óceán alatt üvegkábelek kötik össze, illetve műholdak révén valósul meg az adatátvitel.

Az internetes marketingnek több fóruma van, azaz ahol megjelenik a hirdető szervezet és ahonnan indulnak a marketingtevékenység egyes elemei. Célszerű saját honlapot fejleszteni, mert annak révén olyan adatokra, információkra lehet szert tenni, amelyeket a magunk javára könnyedén fel lehet használni. A még oly csábító Facebook-jelenlét ellenére is kifizetődő honlapot létrehozni, hiszen a közösségi oldalak lehetőségeit nem tudjuk bővíteni, magunkra szabni.

Ma a KKV-k számára nagy lehetőséget rejt az internet, hiszen jelentősen tudják bővíteni a piacot önmaguk számára. Ugyanakkor ez a lehetőség azt is magával hozza, hogy a KKV-knak érteniük is kell az internet működését, hogy az abban rejlő potenciált a maguk számára tudják kiaknázni.

Ez egy folyamatos tanulást jelent, mert az internet is állandóan változó közeg. Hamar kifulladnak az egyes marketingstratégiák, a trendek örökké változnak, új és új módszereket kell kifundálni a vevőszerzésre.

Az emberi psziché jellemzője a játékosság, kíváncsiság, pozitivitásra való és unalomra való hajlam. Ezen tulajdonságokat kell szem előtt tartani ahhoz, hogy minél hatékonyabban eljusson a termékünk a vevőhöz, megrendelőhöz.

A jó honlap titka ma már az, hogy értékes tartalmat nyújtson, amelyet szolgál a honlap felépítése, vizuális megjelenése és az onlinemarketing tevékenység. Tehát egy jó webmester nem elég ahhoz, hogy sikeres legyen a KKV. Előbb a KKV-nak kell előállítania értéket és azt a webmester számára érthetővé tennie.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

Ártaktika és árérzékenység

CégbarátA marketingtevékenységgel kapcsolatos alapfogalmakat bemutató cikksorozatunkat az árral és az értékesítéssel összefüggő kifejezésekkel folytatjuk.

Az ár – szűken véve – a termék pénzben meghatározott ellenértéke. Egy vállalat árstratégiája a legmeghatározóbb a piaci megjelenés szempontjából, mert hosszú távon képviselt árképzési elhatározást jelenti. Ennek figyelembevételével döntenek az ártaktikáról, mármint a mindennapi árképzési döntésekről.

A termék árának megjelölését alapvetően a termékelőállítás költségei és a keresleti hajlandóság befolyásolja. Utóbbi körében azt igyekeznek a vállalatok felmérni, hogy mekkora a célcsoport árérzékenysége, tehát mennyiben befolyásolja az ár a vásárlás melletti döntést.

Némely üzlet vagy áruház kifejezetten árimázzsal rendelkezik, amelyet a célcsoport az ár szempontjából előnyösebb beszerző helynek tekint.

A marketingmenedzsment egy vállalat részéről megtervezi a termék és a célcsoport közötti értékesítési útvonalat, disztribúciót. Előtte az értékesítési politika keretében rögzítik az alapinformációkat és a stratégiai irányokat. A stratégián belül a taktikai lépések keretében mérik fel és tervezik meg az értékesítési út hosszát, hány szereplőn keresztül ér el a termék a végső célcsoporthoz. Optimálisan kell kialakítani az értékesítési útvonal szélességét is, mert viszonteladókat is be tudnak kapcsolni az értékesítési folyamatba. Intenzív elosztás akkor történik, ha minden viszonteladót be szeretnénk vonni a folyamatba, exkluzív elosztás ugyanakkor ennek ellentettje, erősen korlátozott számú, akár csak egy viszonteladót bevonása történik. Az exkluzivitásig el nem érő mértékű szűkítés a szelektív elosztás.

A vállalkozói közelítés alatt azt értjük, hogy a környezetet erősen formálható és ezért erős hatást is kell rá tenni. Ezt ugyanakkor egy egyszemélyi karakteres vezető tudja kockázatvállalással együtt megtenni legtöbb esetben.

A vezető vagy vezetés a pillanatnyi üzleti portfolió keretében üzletágait vizsgálja meg, mely termelési tevékenységet kell megszüntetni, fenntartani vagy fejleszteni, újat indítani.

A vállalat választhatja a termékfejlesztő stratégiát, melynek lényege, hogy új termékkel rukkol elő régi piacon. De úgy is dönthet, hogy piacfejlesztő stratégiába kezd: régi terméke számára keres új piacot. Ha csak a régi termékből régi piacon kíván több terméket értékesíteni, akkor piacbehatoló stratégiát folytat. Az új termékkel új piacon való megjelenés már a diverzifikációs stratégia, ez a legkockázatosabb stratégiafajta.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A piaci kapacitástól a piaci részesedésig

CégbarátA Cégbarát folytatja a marketing területén használatos fogalmak ismertetését, most további meghatározásokat ajánlunk olvasóink figyelmébe.

A marketingtevékenységgel érintetni kívánt embereket, cégeket gyűjtőnéven célcsoportnak nevezzük. Ez felöleli a vevő, fogyasztó, megrendelő kategóriát teljeskörűen.

A piacról már tettünk említést, mármint ahol találkozik a kereslet és a kínálat, azaz üzleti kapcsolatok rendszere. Beszélünk piaci kapacitásról, mely a vásárlőerőtől független piaci felvevőképességet jelenti. Piaci részesedése az értékesítőnek van: mármint mekkora részt tud a piaci volumenből (piacon értékesíthető mennyiség) magának kihasítani.

A piac is szegmentálható fogyasztói piacra (egyének, háztartások), felhasználói piacra (további termékeket, szolgáltatásokat előállító szervezetek), viszonteladói piacra (továbbértékesítők), állami piacra (kormányzati szervek).

A marketingtevékenység a piaci réseket is igyekszik feltárni, amely a kínálati oldallal nem érintett, nyilvánvaló vagy nem tudatosított szükségleteket, igényeket tudatosítja.

A teljes piaci lefedést csak nagyvállalatok tudják megvalósítani, a kisebb piaci gazdasági szereplők specializálódni kénytelenek súlyuknál fogva. Ha több fogyasztói csoportnak kínálnak azonos terméket, akkor termékspecializáció történik. Amennyiben ennek ellentétéről van szó, tehát egy célcsoportnak többféle hiányát törekszenek kielégíteni, akkor pedig piacspecializációról van szó. A kettő vegyítése a szelektív specializáció, melyek előnye a kockázat szétterítésének nagyobb lehetősége, magyarán, ha egyik értékesítési vonal nem optimálisan működik, attól még a többi vonalból elegendő bevétel realizálható.

A termék a célcsoport hiányát kielégíteni kívánó fizikai, esztétikai és szimbolikus jellemzők összessége a jelenben és a jövőben. A jelen hiányállapotainak megszüntetésére alkalmas termék az elvárt termék, a jövő hiányállapotainak felszámolására alkalmas termék a potenciális termék. A kiterjesztett termékről akkor beszélünk, ha az elvárt termékhez képest a piaci verseny miatt többletet is nyújt a termék (újság mellé adott ajándéktárgy).

A terméknek van objektív minősége (mérhető fizikai és kémiai jellemzők) és szubjektív minősége is egyben (hiány kielégítésére való alkalmasság).

A termékdiverzifikáció a termék alaptulajdonságait nem érintő olyan módosítás, amellyel használati értéket növelő többletfunkció alakítható ki. A termékvariáció már érinti a termék alaptulajdonságát is, különböző célcsoportoknak termékváltozatokat ajánl az értékesítő.

A márka/brand (akár név, akár jel) arra szolgál, hogy a célcsoport könnyen be tudja azonosítani a piacon az adott terméket és ahhoz társítsa a vásárlásra ösztönző gondolatait. Ezt teszi az ember akkor is, ha végignézi valaki ruházatát és konstatálja a márkanevek alapján az illető anyagi helyzetét, stílusirányzatát. Manapság – főleg ruházati világban – a minőségről inkább a drágaságra tevődik át sok esetben a hangsúly márkanév esetén és háttérbe szorul a minőség. Azaz azt jelenti egy ruhán lévő márkajelzés a vevő számára: X márka = üzenet a külvilág számára, hogy vagyok olyan jól szituált, megengedhetem magamnak, megvásároljam ezt a drága terméket.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

Tudta, hogy mi a Maslow-piramis?

A marketingtevékenység alfája és omegája az emberi szükségletek és az emberi igények.

A szükséglet alatt azt értjük, amely nélkül az ember társadalmi élete nem folytatható, gondoljunk itt pl. a fogmosásra, amelyhez elengedhetetlen kellék a fogkefe és a fogkrém. Ehhez képest az igény olyan keresleti kiindulópont, amely az embernek a szükségletén felüli keresletgeneráló tényező pl. a parfüm tipikus igénytermék.

Az embernek nemcsak fizikai, hanem lelki szükségletei, igényei is vannak. Nyilván általánosságban elmondható, hogy a fizikai léthez fűződő tárgyak, szolgáltatások iránti kereslet a legnagyobb, mert ezek minden ember életében a leghangsúlyosabb tényezők. Vannak persze olyan emberek, akiknél személyiségjegyeik összetevői okán a lelki tényezők ugyanolyan fontosak vagy még hangsúlyosabbak, mint a fizikaiak, de tömegszinten ez nem mondható el.

A fogyasztói értékrendszert modellező ún. Maslow-piramis szerint is a fiziológiai (pl. lakhatás, élelmezés) és biztonsági tényező (nyugodt környezet, anyagi biztonság, bizalom) a két legfontosabb elem az emberi egyén életében. Ezekhez képest a – csökkenő sorrendben – a társaslét (családi élet, baráti kapcsolatok), a megbecsülés (közösségi szerepvállalás, munkahelyi előremenetel, elismerés igénye) és önmegvalósítás (kreatív környezet) foglal helyet.

A keresletet alapvetően a szükségletek és igények hiánya generálja, mely hiányérzet részben az emberi létből magából ered, részben pedig társadalmi és piaci környezeti hatásokból a szocializáció folyamán. Jellemzően a fizikai igények azok, amelyek leginkább közösségi hatásra merülnek fel, a vállalatok is másodsorban (a fizikai szükségletek után) ezen keresleti szegmensre koncentrálnak. A lelki szükségletek szférája a harmadik célterület és a negyedik terep a lelki igények területe.

 A kereslet tehát egy hiányállapot megszüntetése érdekében fennálló fizetési hajlandóság. A két komponens (hiány és fizetőképesség) együttes fennállása kell ahhoz, hogy potens tényező jöjjön létre a fogyasztói oldalon, amelyhez a kínálatnak (hiány megszüntetésére adott piaci ajánlat) igazodnia lehet.

A szükségleteket és igényeket megszüntetésére számos életstratégia létezik, ilyen az önellátás, a csere, a kéregetés, a közös értékmérő eszközzel való vásárlás és végezetül az erőszak.

A termék/szolgáltatás minden keresleti szükségletet és igényt kielégítő gazdasági elem, amely a közös értékmérő eszközzel (pénzzel) való vásárlás modelljét helyezi előtérbe.

Ahol a keresleti és a kínálati oldal összetalálkozik, azt a pontot hívjuk piacnak. A piac keresleti oldala a vevők, megrendelők, fogyasztók, a kínálati oldala a termelők, gyártók, szolgáltatók (vállalatok, cégek, iparűzők stb.).

A piacon létrejövő valamennyi típusú cserét (a pénzért való cserét is ideértve) ügyletnek nevezzük, legyen az kereskedelmi ügylet (bolti adás-vétel) vagy társadalmi ügylet (pl. állampolgársági ügyintézés).

Társadalmi szempontból tehát a piac megfelelő működése elengedhetetlen a nyugodt emberi környezet fenntartása szempontjából, mert hiánya esetén könnyen az erőszak életstratégiája kerül előtérbe, mint leggyorsabbnak tűnő, a másik ember negligálásán (semmibevételén) alapuló módszer. A fizikai szükségleteket márpedig gyorsan kell kielégíteni, mert feszítő voltuk komoly pszichés stresszt hoz létre. Minél nagyobb a stressz, annál könnyebben nyúl az egyén az erőszak fizikai eszközéhez.

A marketingtevékenység így a béke eszköze is egyben.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingmenedzsment tevékenység

CégbarátA marketinggel való behatóbb foglalkozás feltételezi, hogy megismerkedünk a legalapvetőbb fogalmakkal, azaz mit értünk egy-egy szakszó alatt.

A magyar közvélekedés kb. 60%-a a marketing szó hallatán azonnal a reklámtevékenységre asszociál. Ezt követi a 40-50% közötti arányban a verseny, menedzsment és nyereség, majd 28-39% között az ötletgazdagság, gazdasági növekedés, multinacionális vállalat, kockázat, fejlődés és legvégül a kapitalizmus. Pl. Ausztriában szintén a reklám az emberek első gondolata a reklám, de a versenyt megelőzi a menedzsmenttevékenység. Ez számunkra azt mutatja, hogy a kapitalizmusban több időt számoló országban a tudatos, profi marketingtevékenység jóval magasabb, mint nálunk.

A „marketing” szót szűk és tág értelemben, sőt kiterjesztett értelemben is használhatjuk.

Szűken vett értelemben olyan a vállalati tevékenység, mely a bevételszerzés érdekében fogyasztói igényeket kíván kielégíteni és ennek érdekében felméri a piacot, melynek alapján kialakítja a kezdeti ötlet továbbvitelével a terméket/szolgáltatást, meghatározza az árat, vevőket „edukálja” (tanítja) és befolyásolja a vásárlás ösztönzése érdekében, megszervezi az értékesítési útvonalat.

Tág értelemben azt értjük „marketing” alatt, hogy az olyan vállalat egészére kiható, vevő/fogyasztó/megrendelő központú gondolkodásmód, amely a felsővezetői tevékenység része és a résztevékenységeket ezen szellemben integrálja össze.

Kiterjesztett értelemben a „marketing” minden társadalmi értékkel bíró jószág cseréje, mely jószág nem feltétlen csak nyereségorientált típusú lehet.

Már a marketingkorszakoknál említettük, hogy a vállalatok szemlélete változott az idő során aszerint, hogy miben látták a bevételnövelés garanciáját. Még a mostani magyar gazdasági szerkezetben is megtalálhatóak 2/3-ad arányban a régebbi termelés- és eladásorientált vállalattípusok. A marketingorientáltság még mindig 1/3-nál kevesebb arányt képvisel összességében és ezen a jövőben változtatni kell, mert maga a piaci sajátosságok ezt megkívánják.

Az „orientáltság” azt jelenti, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre figyelve a leginkább meghatározzuk a vállalati tevékenységünket.

Természetesen vannak esetek, amikor igenis a termelési vagy értékesítési orientáltságnak van helye jobban, mint a marketingorientáltságnak. Ehhez fel kell mérni az adott vállalat sajátosságait.

A termelési koncepciónak akkor van értelme, ha olcsó és széles körben keresett termékről van szó, a kereslet a kínálatot meghaladja és a magas szintű termelés magas költségei teríthetőek a termelés növelése révén.

A termékközpontúság veszélye, hogy a szükségletet könnyen szem elő téveszti a termékminőség miatt.

Az értékesítési koncepció nem foglalkozik azzal, hogy mire van kereslet, hanem inkább már-már erőszakos reklámtevékenység révén rátukmálja a vevőkre.

A marketingkoncepció próbálja összehangolni a keresleti és kínálati oldal adottságait és a találkozási ponton történik meg az értékesítés.

A társadalomközpontúság jellemzője, hogy a piaci szükségleteket a versenykörnyezetben úgy elégítse ki, hogy a vevő, mint egyén és a társadalom, mint közösség jólétéhez is hozzájáruljon.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingtervről

CégbarátA marketinggel foglalkozó előző írásainkban  már eljutottunk addig, hogy elfogadjuk, a marketingstratégiai terv olyan alapdokumentum, mely nélkül kár is belevágni egy vállalkozásba.

Ha van egy terv, az még nem jelenti, hogy attól menetközben nem lehet eltérni, de arra mindenképpen jó, hogy segítsen megtartani az irányvonalat és átgondoltabbá tegye a lépéseket.

Most átvesszük, hogy miből is kell állnia általánosságban egy marketingtervnek.

Mindenekelőtt egy célmeghatározást kell tenni, mi az üzleti célja a vállalkozásnak, milyen tevékenységgel próbál bevételre szert tenni. Ehhez meg kell adni a cél eléréséhez szükséges kulcsindikátorokat (KPI). A célmeghatározás és azon belül is a jó célmeghatározás az alapja az egész tervnek. Minden további lépést ennek fényében kell megtenni, determinálja az egész további folyamatot. A terv készítésének legvégéig szem előtt kell tartani és valójában a céllá válik a vállalkozás.

Jó ötlet, ha többen vesznek részt a vállalkozásban, ha a releváns szaktudású emberek összeülnek és rögzítik a kiindulási pontokat. Ha a sarokpontokban a vezetők megegyeznek, egy közös bázis jön létre, amely már önmagában összekovácsoló erővel bír. Itt kell rögzíteni az alapstratégiát. Itt mindjárt ki kell térnünk az üzleti tervre, amellyel a marketingtervnek szorosan összhangban kell lennie. Célszerű mindkettőt párhuzamosan, egymásra figyelemmel elkészíteni. A kettő terv nem ugyanaz, mert más-más területeken vannak hangsúlyosabb témáik, de a találkozási területeken pontoknak egyezniük kell.

Majd következhet a piacelemzés: hogy épül fel a keresleti oldal (vevő, pénzügyi lehetőségek) és miként néz ki a kínálati oldal (saját piaci helyzet, versenytársak helyzete) nagy vonalakban.

Ezután a piacelemzés egyes részeit kell alaposabb vizsgálat alá vetni, ekkor alakulhatnak ki a részstratégiai elemek, ha több tevékenysége van egy cégnek.

A lényeg, se alul, se fölül ne kezeljük a piacot. Annyi energiát fektessünk a piacelemezésbe, amennyi értelmes és szükséges. Vizsgáljuk meg a gazdasági, társadalmi, technológiai környezetet, iparági trendeket, versenytársakat, piaci előnyöket-hátrányokat (SWOT – elemzés).

A vevők részletes elemzése önálló részt igényel, melynek során a földrajzi elhelyezkedést, demográfiai jellemzőket, életformajegyeket és viselkedési formákat veszik górcső alá.

Csak a realitások talaján szabad állni ezen elemzéskor és inkább szűkebb, de valóságosan elérhető megrendelőket kell megcélozni. A „sörétes puskával” való célzás a vállalkozásoknál nem célravezető, inkább szétforgácsoló jellegű és a negatív visszacsatolások visszahúzóak a motivációra.

Az humán és a tárgyi erőforrásokat is elemezni kell, költségvetést kell készíteni, megtérülést fel kell mérni és a kockázatokat sorra kell venni, valamint az elhárításukhoz szükséges eszközöket.

A vezetői összefoglaló rendre a tervezési folyamat végén készül el max. pár oldalnyi terjedelemben, célja, hogy átláthatóan és röviden közreadja a tervben részletesebben szereplő információkat. A vezetői összefoglaló tartalmazza a termék/szolgáltatás rövid leírását, annak pozícionálását a piacon, a célpiac meghatározását, a versenyelőnyeit, marketingcélokat és főbb taktikai eszközöket, elérendő célszámokat és kulcsmutatókat.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingstratégiai modellek

A marketingstratégia a vállalti tevékenységek piacorientált szempontú összehangolt kivitelezését jelenti.

Egy kisvállalatnak is van egy egész vállalkozást érintő alapstratégiája és van részstratégiája is, amely egy kisebb tevékenységszegmens jellegzetességein alapul.

A stratégia-/tervalkotás lényege, hogy a tényeket az elképzelésekkel hozza összhangba, a vágyakból realitás legyen.

A modellezési folyamathoz léteznek „mankók”, amelyek általában minden vállalkozás esetén felmerülő szempontok, természetesen ezek bővíthetőek is a vállalkozás specialitásai okán.

A korábban már említett 4P-modell a következő.

A termékpolitika (product) célja, hogy a terméket a vevői igényeknek megfelelően alakítsák ki mind fizikai, mind esztétikai, mind szimbolikus jellemzőket, akár ígéreteket is ideértve. Egy terméknek vannak minimális jellemzői és vannak többlettulajdonságai. A termékek alapvetően kétfélék lehetnek: újabb termék előállítására szolgáló termékek (B2B: business to business, szervezetközi) és a fogyasztási termékek (B2C: business to consumer, szervezet és ember közötti). Az előbbiek pl. gépek, alkatrészek, alapanyagok, az utóbbiak a fogyasztók által közvetlenül felhasznált termékek. A termékpolitika kiterjed a piaci igények alapján történő terméktervezésre, -fejlesztésre, minőségbiztosításra, garanciavállalásra. Ebben a politikában van helye a márka-kialakításnak is, mely arra szolgál, hogy a vevő egy egyszerű információhoz kösse a termék pozitív és más terméktől megkülönböztető minőségi tulajdonságait. Egy márkának (pl. eladás esetén) nemcsak a termék az értéke, hanem az emberekben évek alatt kialakított bizalmi érzéscsomag is, mely vásárlásösztönző.

Az árpolitikai tevékenység (price) arra irányul, hogy felmérje a termelési költségek és a piaci lehetőségek alapján kialakítható árat. Ennek során költségvetési vizsgálat történik, fogyasztói hajlandóságot mérnek, árdifferenciálási lehetőségeket (akció, árengedmény, felár) vesznek górcső alá, hitelkonstrukciókat vizsgálnak.

Az értékesítési politika (place) azt célozza, hogy feltárja a termék és a fogyasztó közötti eljuttatási útvonalat mind vállalaton belül, mind az értékesítési piacon. Az elosztási folyamatnak irányítottnak és átgondoltnak kell lennie, hogy minél rövidebb és hatékonyabb úton jusson el a termék a felhasználóhoz, a két végpont között nem kallódjon el a termék (pl. álljon túl sokáig raktáron, eldugott bolt polcain ne porosodjon). Kiválasztják a kereskedelmi útvonalakat, az ehhez optimális partnereket, az értékesítési csatornák meghatározását, logisztikát, termelési ütemezést, raktározást.

A marketingkommunikációs politika (promotion) ahhoz szükséges, hogy a vevőket tájékoztassa a termék létezéséről és előnyeiről, akár igénykielégítő, akár igényébresztő is lehet. Leginkább reklámként találkozunk vele, ebből is látható, hogy a marketingtevékenység nem egyenlő a reklámmal, az csak egy része a teljes marketingtevékenységnek.

Két alapmodellje létezik a marketingtervezésnek: az AIDA-modell és az 5M-modell.

Az AIDA-modell négy elemre épít: figyelemfelkeltés (attention), érdeklődés ébresztése (interest), vágy keltése (desire), cselekvésre ösztönzés (action). A vevők ezen pszichikai becserkészése az emberi természet állandósága miatt mindig sikeres, csak a megvalósításának formai eszközeiben kell változatosságot felmutatnia a marketinges kollégáknak.

Az 5M-modell az AIDA-modellnél tágabb, nem csak a vevőre fókuszál. A reklámcél (mission) mellett a költségvetés (money), a terméküzenet (message), a médiaütemterv (media) és a folyamat előtti, alatti és utáni hatékonyságmérés (measurement) is helyet foglal. Ez egy tágabb elemzési tevékenységet igénylő módszer.

A szolgáltatásmarketing már a 4P-t egészíti ki manapság, amelyet a szolgáltatás terméktől való jellemzőinek eltérősége igényel. A szolgáltatás a terméknél sokkal egyrészről változékonyabb, másrészről virtuálisabb értékkel rendelkezik, tárolhatatlansága miatt jobbára egyidejűleg merül fel a biztosítás és igénybevétele is. A 4P így 7P-re bővül, mert biztosítani kell az emberi tényezőket (people), szolgáltatás tárgyi környezetét (physical evidence) és a kiszolgálás menete (process).

A vállalat hatókörén kívül eső tényezőket a PESTEL módszerrel vizsgálják. E tényezők: a politikai (political), gazdasági (economy), társadalmi (social), technológiai (technological), környezeti (ecological), jogi (legal).

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

A marketingstratégia

CégbarátA mai marketing már a termékötlet fázisában, a termelési folyamatban nagyon korán, szinte az elején fontos egy vállalkozás számára.

Ezért ma már nem lehet egy kisvállalkozás számára sem a  marketinget figyelmen kívül hagyni, ezzel a területtel hozzáértően kell foglalkozni, bármennyire is első pillantásra távolnak tűnik valaki számára ez a foglalatosság.

Ráadásul napjainkban a marketingtevékenység áttevődött javarészt az internetre, amely feltételezi, hogy releváns ismeretekkel rendelkezzünk az informatika világáról és az internet nyújtotta lehetőségekről.

Egyenesen egy kisvállalkozás korai vesztét okozhatja a kidolgozott marketingstratégia hiánya, holott általános a vélekedés, hogy enélkül is növekedhet egy vállalkozás, hozhat nyereséget.

Ha jól belegondolunk, akkor marketingstratégiája az őstermelő nénikének is van, legfeljebb nagyságrendjében kisebb. Nem visz ki senki sem a piacra olyan terméket, amelyről nem tudja, hogy valamekkora keresletre számíthat. Sok esetben ki nem mondottan, hallgatólagosan folyik marketingszempontú tevékenység egy vállalkozásnál, csak legfeljebb nem nevesítik, nem különítik el önálló tevékenységgé.

Kisvállalkozás sem működhet anélkül, hogy ne legyen megtervezett lépéssorozata, különben nagyon gyorsan szögre akaszthatja a vállalkozási engedélyét. Tehát a tudatos tervezés s siker kimondott/ki nem mondott titka.

Kétirányú lehet már kezdetekben a marketingstratégia: igénykielégítő vagy igényteremtő.

Az igénykielégítő marketingről akkor beszélünk, ha a vásárló ismert szükségleteinek ellátására törekedő terméket, szolgáltatást szeretnénk kínálni. Ez egy viszonylag egyszerűbb marketingstratégia kezdete, mert csak ki kell ismerni, mire van szüksége a fogyasztónak. Legjellemzőbb és legpraktikusabb ez a marketing a mindennapi vagy gyakrabban használt tárgyak, szükségletek esetén.

Az igényteremtő marketing nehezebb műfaj, mert ez esetben a vásárlót meg kell reklámok révén „tanítani” arra, hogy legyen szüksége a termékünkre, szolgáltatásunkra. A „tanítási folyamat” hosszabb időt igényel és korántsem annyira biztos, hogy sikeres is, mint a már meglévő igénynél. A luxuscikkek esetén ez a marketingstratégia-típus mindenképpen szükséges, hiszen a ritkább és drágább cikkek nem tartoznak az emberek mindennapi használati tárgyai körébe, nincsenek az emberek gondolatainak előterében napi szinten.

A kisvállalkozások számára is ma már evidencia, hogy először ki kell tűzni az elérendő célt és ahhoz kell felmérni a piaci helyzetet, elemezve a rendelkezésre álló erőforrásokat és előnyöket, hátrányokat, rizikófaktorokat. Valamennyi információt össze kell gyűjteni és rendszerezni kell a stratégia egyes pontjain.

A következő cikkünkben majd az egyes marketingstratégiai modelleket ismertetjük.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)