Hónap: 2020 február

Beküldve:

Ártaktika és árérzékenység

CégbarátA marketingtevékenységgel kapcsolatos alapfogalmakat bemutató cikksorozatunkat az árral és az értékesítéssel összefüggő kifejezésekkel folytatjuk.

Az ár – szűken véve – a termék pénzben meghatározott ellenértéke. Egy vállalat árstratégiája a legmeghatározóbb a piaci megjelenés szempontjából, mert hosszú távon képviselt árképzési elhatározást jelenti. Ennek figyelembevételével döntenek az ártaktikáról, mármint a mindennapi árképzési döntésekről.

A termék árának megjelölését alapvetően a termékelőállítás költségei és a keresleti hajlandóság befolyásolja. Utóbbi körében azt igyekeznek a vállalatok felmérni, hogy mekkora a célcsoport árérzékenysége, tehát mennyiben befolyásolja az ár a vásárlás melletti döntést.

Némely üzlet vagy áruház kifejezetten árimázzsal rendelkezik, amelyet a célcsoport az ár szempontjából előnyösebb beszerző helynek tekint.

A marketingmenedzsment egy vállalat részéről megtervezi a termék és a célcsoport közötti értékesítési útvonalat, disztribúciót. Előtte az értékesítési politika keretében rögzítik az alapinformációkat és a stratégiai irányokat. A stratégián belül a taktikai lépések keretében mérik fel és tervezik meg az értékesítési út hosszát, hány szereplőn keresztül ér el a termék a végső célcsoporthoz. Optimálisan kell kialakítani az értékesítési útvonal szélességét is, mert viszonteladókat is be tudnak kapcsolni az értékesítési folyamatba. Intenzív elosztás akkor történik, ha minden viszonteladót be szeretnénk vonni a folyamatba, exkluzív elosztás ugyanakkor ennek ellentettje, erősen korlátozott számú, akár csak egy viszonteladót bevonása történik. Az exkluzivitásig el nem érő mértékű szűkítés a szelektív elosztás.

A vállalkozói közelítés alatt azt értjük, hogy a környezetet erősen formálható és ezért erős hatást is kell rá tenni. Ezt ugyanakkor egy egyszemélyi karakteres vezető tudja kockázatvállalással együtt megtenni legtöbb esetben.

A vezető vagy vezetés a pillanatnyi üzleti portfolió keretében üzletágait vizsgálja meg, mely termelési tevékenységet kell megszüntetni, fenntartani vagy fejleszteni, újat indítani.

A vállalat választhatja a termékfejlesztő stratégiát, melynek lényege, hogy új termékkel rukkol elő régi piacon. De úgy is dönthet, hogy piacfejlesztő stratégiába kezd: régi terméke számára keres új piacot. Ha csak a régi termékből régi piacon kíván több terméket értékesíteni, akkor piacbehatoló stratégiát folytat. Az új termékkel új piacon való megjelenés már a diverzifikációs stratégia, ez a legkockázatosabb stratégiafajta.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

Beküldve:

A piaci kapacitástól a piaci részesedésig

CégbarátA Cégbarát folytatja a marketing területén használatos fogalmak ismertetését, most további meghatározásokat ajánlunk olvasóink figyelmébe.

A marketingtevékenységgel érintetni kívánt embereket, cégeket gyűjtőnéven célcsoportnak nevezzük. Ez felöleli a vevő, fogyasztó, megrendelő kategóriát teljeskörűen.

A piacról már tettünk említést, mármint ahol találkozik a kereslet és a kínálat, azaz üzleti kapcsolatok rendszere. Beszélünk piaci kapacitásról, mely a vásárlőerőtől független piaci felvevőképességet jelenti. Piaci részesedése az értékesítőnek van: mármint mekkora részt tud a piaci volumenből (piacon értékesíthető mennyiség) magának kihasítani.

A piac is szegmentálható fogyasztói piacra (egyének, háztartások), felhasználói piacra (további termékeket, szolgáltatásokat előállító szervezetek), viszonteladói piacra (továbbértékesítők), állami piacra (kormányzati szervek).

A marketingtevékenység a piaci réseket is igyekszik feltárni, amely a kínálati oldallal nem érintett, nyilvánvaló vagy nem tudatosított szükségleteket, igényeket tudatosítja.

A teljes piaci lefedést csak nagyvállalatok tudják megvalósítani, a kisebb piaci gazdasági szereplők specializálódni kénytelenek súlyuknál fogva. Ha több fogyasztói csoportnak kínálnak azonos terméket, akkor termékspecializáció történik. Amennyiben ennek ellentétéről van szó, tehát egy célcsoportnak többféle hiányát törekszenek kielégíteni, akkor pedig piacspecializációról van szó. A kettő vegyítése a szelektív specializáció, melyek előnye a kockázat szétterítésének nagyobb lehetősége, magyarán, ha egyik értékesítési vonal nem optimálisan működik, attól még a többi vonalból elegendő bevétel realizálható.

A termék a célcsoport hiányát kielégíteni kívánó fizikai, esztétikai és szimbolikus jellemzők összessége a jelenben és a jövőben. A jelen hiányállapotainak megszüntetésére alkalmas termék az elvárt termék, a jövő hiányállapotainak felszámolására alkalmas termék a potenciális termék. A kiterjesztett termékről akkor beszélünk, ha az elvárt termékhez képest a piaci verseny miatt többletet is nyújt a termék (újság mellé adott ajándéktárgy).

A terméknek van objektív minősége (mérhető fizikai és kémiai jellemzők) és szubjektív minősége is egyben (hiány kielégítésére való alkalmasság).

A termékdiverzifikáció a termék alaptulajdonságait nem érintő olyan módosítás, amellyel használati értéket növelő többletfunkció alakítható ki. A termékvariáció már érinti a termék alaptulajdonságát is, különböző célcsoportoknak termékváltozatokat ajánl az értékesítő.

A márka/brand (akár név, akár jel) arra szolgál, hogy a célcsoport könnyen be tudja azonosítani a piacon az adott terméket és ahhoz társítsa a vásárlásra ösztönző gondolatait. Ezt teszi az ember akkor is, ha végignézi valaki ruházatát és konstatálja a márkanevek alapján az illető anyagi helyzetét, stílusirányzatát. Manapság – főleg ruházati világban – a minőségről inkább a drágaságra tevődik át sok esetben a hangsúly márkanév esetén és háttérbe szorul a minőség. Azaz azt jelenti egy ruhán lévő márkajelzés a vevő számára: X márka = üzenet a külvilág számára, hogy vagyok olyan jól szituált, megengedhetem magamnak, megvásároljam ezt a drága terméket.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

Beküldve:

Tudta, hogy mi a Maslow-piramis?

A marketingtevékenység alfája és omegája az emberi szükségletek és az emberi igények.

A szükséglet alatt azt értjük, amely nélkül az ember társadalmi élete nem folytatható, gondoljunk itt pl. a fogmosásra, amelyhez elengedhetetlen kellék a fogkefe és a fogkrém. Ehhez képest az igény olyan keresleti kiindulópont, amely az embernek a szükségletén felüli keresletgeneráló tényező pl. a parfüm tipikus igénytermék.

Az embernek nemcsak fizikai, hanem lelki szükségletei, igényei is vannak. Nyilván általánosságban elmondható, hogy a fizikai léthez fűződő tárgyak, szolgáltatások iránti kereslet a legnagyobb, mert ezek minden ember életében a leghangsúlyosabb tényezők. Vannak persze olyan emberek, akiknél személyiségjegyeik összetevői okán a lelki tényezők ugyanolyan fontosak vagy még hangsúlyosabbak, mint a fizikaiak, de tömegszinten ez nem mondható el.

A fogyasztói értékrendszert modellező ún. Maslow-piramis szerint is a fiziológiai (pl. lakhatás, élelmezés) és biztonsági tényező (nyugodt környezet, anyagi biztonság, bizalom) a két legfontosabb elem az emberi egyén életében. Ezekhez képest a – csökkenő sorrendben – a társaslét (családi élet, baráti kapcsolatok), a megbecsülés (közösségi szerepvállalás, munkahelyi előremenetel, elismerés igénye) és önmegvalósítás (kreatív környezet) foglal helyet.

A keresletet alapvetően a szükségletek és igények hiánya generálja, mely hiányérzet részben az emberi létből magából ered, részben pedig társadalmi és piaci környezeti hatásokból a szocializáció folyamán. Jellemzően a fizikai igények azok, amelyek leginkább közösségi hatásra merülnek fel, a vállalatok is másodsorban (a fizikai szükségletek után) ezen keresleti szegmensre koncentrálnak. A lelki szükségletek szférája a harmadik célterület és a negyedik terep a lelki igények területe.

 A kereslet tehát egy hiányállapot megszüntetése érdekében fennálló fizetési hajlandóság. A két komponens (hiány és fizetőképesség) együttes fennállása kell ahhoz, hogy potens tényező jöjjön létre a fogyasztói oldalon, amelyhez a kínálatnak (hiány megszüntetésére adott piaci ajánlat) igazodnia lehet.

A szükségleteket és igényeket megszüntetésére számos életstratégia létezik, ilyen az önellátás, a csere, a kéregetés, a közös értékmérő eszközzel való vásárlás és végezetül az erőszak.

A termék/szolgáltatás minden keresleti szükségletet és igényt kielégítő gazdasági elem, amely a közös értékmérő eszközzel (pénzzel) való vásárlás modelljét helyezi előtérbe.

Ahol a keresleti és a kínálati oldal összetalálkozik, azt a pontot hívjuk piacnak. A piac keresleti oldala a vevők, megrendelők, fogyasztók, a kínálati oldala a termelők, gyártók, szolgáltatók (vállalatok, cégek, iparűzők stb.).

A piacon létrejövő valamennyi típusú cserét (a pénzért való cserét is ideértve) ügyletnek nevezzük, legyen az kereskedelmi ügylet (bolti adás-vétel) vagy társadalmi ügylet (pl. állampolgársági ügyintézés).

Társadalmi szempontból tehát a piac megfelelő működése elengedhetetlen a nyugodt emberi környezet fenntartása szempontjából, mert hiánya esetén könnyen az erőszak életstratégiája kerül előtérbe, mint leggyorsabbnak tűnő, a másik ember negligálásán (semmibevételén) alapuló módszer. A fizikai szükségleteket márpedig gyorsan kell kielégíteni, mert feszítő voltuk komoly pszichés stresszt hoz létre. Minél nagyobb a stressz, annál könnyebben nyúl az egyén az erőszak fizikai eszközéhez.

A marketingtevékenység így a béke eszköze is egyben.

—–

A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)

Beküldve:

A Facebook (is) lehetőség

A Facebook csaknem 1,5 milliárd napi aktív felhasználóval rendelkezik, melyek átlagosan 41 percet tartózkodnak az oldalon. Mindent összevetve a Facebook büszkélkedhet a legnagyobb és legelkötelezettebb felhasználói bázissal az összes szociális média platform közül. Így a közönség hatékony bevételszerzése érdekében a legjobb célzási eszközöket és a legköltséghatékonyabb hirdetéseket hozták létre a hirdetők számára.

Egy hirdetési kampány létrehozásakor az első lépés a kampány céljának kiválasztása, aminek segítségével felerősítheti márkájának ismertségét, megfontolását vagy konverzióit. Céljai lehetnek az alábbiak:

Tudatosság

  • Márkaismertség
  • Elérés

Megfontolás

  • Forgalom
  • Elkötelezés
  • Az alkalmazás telepítése
  • Videó nézetek
  • Vezető generáció
  • Üzenetek

Átalakítás

  • Konverziók
  • Katalógus értékesítés
  • Store látogatások

Miután kiválasztotta hirdetési kampányának célját, ki kell választania a reklámozni kívánt hirdetéstípust, amely lehet egy linkhirdetés, képes hirdetés, videóhirdetés, diavetítéses hirdetés, linkhirdetés, dinamikus hirdetés, gyűjteményhirdetés, ólom generációs hirdetés vagy Messenger hirdetés.

Amennyiben nem ismeri, hogy mi a Facebook gyűjtemény, dinamikus, ólom vagy üzenetküldő hirdetés, akkor ezekről rövid ismertetőt készítettünk:

  • A gyűjteményhirdetések népszerűsítik termékeit, lehetővé téve a potenciális ügyfeleknek, hogy megismerjék az Ön termékét anélkül, hogy elhagynák a Facebookot. Ezenkívül forgalmat irányít a termékoldalakra is.
  • A dinamikus hirdetések automatikusan reklámozzák a termékeket azok számára, akik kifejezték irántuk érdeklődését az Ön webhelyén, alkalmazásában vagy az interneten valahol máshol. Csak annyit kell tennie, hogy feltölti termékkatalógusát, és beállít egy kampányt. A Facebook mindaddig megtalálja a megfelelő embereket minden termékéhez, amíg ki nem kapcsolja.
  • Az ólomgenerációs hirdetések az űrlapok előzetes feltöltésével vezetnek az emberekhez, amelyeket a Facebook-on írtak be a márka e-mail feliratkozásához, ingyenes próbaverzióhoz és regisztrációhoz.
  • A Facebook Messenger hirdetések lehetővé teszik az alkalmazás népszerűségének és kényelmességének fokozását a márkatudatosság és a bevétel növelése érdekében – minden hónapban kétmilliárd üzenet érkezik az emberek és a vállalkozások között, és az emberek 53% -a hajlandó vásárolni egy olyan társaságtól, amely közvetlenül üzenetben kereste meg őket. Megjelenítheti a Messenger hirdetéseket a Messenger alkalmazás kezdőképernyőjén, létrehozhat hírcsatorna hirdetéseket, amelyek kezdeményeznek beszélgetést az alkalmazás felhasználóival, és szponzorált újrahívási üzeneteket küldhet azoknak az embereknek, akik már beszélgetést kezdtek Önnel, a Messenger segítségével.

Amikor befejezi a hirdetés tervezésének és formátumának kiválasztását, a közösségi média legfinomabb és leghatékonyabb célzási eszközeit használhatja fel a közönség felépítéséhez.

Amennyiben a közönséget a semmiből kívánja felépíteni, használhatja a Közönség funkciót, amely lehetővé teszi, hogy a lehetőségek százai közül válasszon, továbbá, hogy hirdetéseket célozzon meg konkrét felhasználók számára. A Facebook szétválasztja a lehetőségeket demográfia, érdeklődési kör és viselkedés szerint. Itt található az összes célzási lehetőség listája:

Demográfiai adat

  • Elhelyezkedés
  • Kor
  • Nem
  • Nyelvek
  • Kapcsolati státusz
  • Képzettség
  • Tanulmányi terület
  • Iskolák
  • Munkaadók
  • Munka megnevezése
  • Ipar
  • Jövedelem
  • Nettó érték
  • Otthon típusa
  • Háztulajdonjog
  • Háztartási összetétel
  • Etnikai rokonság
  • Generáció
  • Szülői állapot
  • Életesemény
  • Politikai hovatartozás

Érdeklődési adatok (Érdeklődési körök, tevékenységek és oldalak, amelyek kedvelték a következő témákat)

  • Üzlet és ipar
  • Szórakozás
  • Családi kapcsolatok
  • Fitness és wellness
  • Étel és ital
  • Hobbi és tevékenységek
  • Vásárlás és divat
  • Sport a szabadban
  • Technológia

Magatartási adatok (Vásárlási magatartás vagy szándék, eszközhasználat és a következő témákkal kapcsolatos egyéb tevékenységek)

  • Autóipari
  • Üzleti utazók
  • Jótékonysági adományok
  • Digitális tevékenységek
  • Pénzügy
  • Munkakör
  • Média
  • Mobil eszköz felhasználó
  • Oldalgazdák
  • Vásárlási viselkedés
  • Utazás
  • Lakossági profilok
  • Szezonális események
  • A webböngésző típusa


A SZALAKÓTA Program egyéni, kisközösségi termékkészítőknek, ezermestereknek, alternatív művészeknek stb. nyújt jogi, adóügyi és pénzügyi vállalkozási tanácsadást térítésmentesen, vagy jelképes díjazásért, – a kezdetektől egészen az önálló vállalkozóként való működés szintjéig.

A program elsősorban a következő földrajzi területekről lehet csatlakozni: Nyugat-Dunántúl (Vas megye, Zala megye, Győr-Moson-Sopron megye) Közép-Dunántúl (Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye) Dél-Dunántúl (Somogy megye, Tolna megye, Baranya megye). Természetesen lehetőség van Magyarország más területeiről is jelentkezni, csatlakozni. 

A további részletek felől tájékozódjon a program honlapján: www.szalakota.hu.

Ezen cikk a VELARI Nonprofit Kft. “Termelési és értékesítési hálózat fejlesztése” elnevezésű projekt részeként, – a Széchenyi 2020 – GINOP-5.1.3-16 projekt keretében az EU és Magyarország Kormánya támogatásával valósult meg.

(X)
Széchenyi 2020 ESZA

Beküldve:

A marketingmenedzsment tevékenység

CégbarátA marketinggel való behatóbb foglalkozás feltételezi, hogy megismerkedünk a legalapvetőbb fogalmakkal, azaz mit értünk egy-egy szakszó alatt.

A magyar közvélekedés kb. 60%-a a marketing szó hallatán azonnal a reklámtevékenységre asszociál. Ezt követi a 40-50% közötti arányban a verseny, menedzsment és nyereség, majd 28-39% között az ötletgazdagság, gazdasági növekedés, multinacionális vállalat, kockázat, fejlődés és legvégül a kapitalizmus. Pl. Ausztriában szintén a reklám az emberek első gondolata a reklám, de a versenyt megelőzi a menedzsmenttevékenység. Ez számunkra azt mutatja, hogy a kapitalizmusban több időt számoló országban a tudatos, profi marketingtevékenység jóval magasabb, mint nálunk.

A „marketing” szót szűk és tág értelemben, sőt kiterjesztett értelemben is használhatjuk.

Szűken vett értelemben olyan a vállalati tevékenység, mely a bevételszerzés érdekében fogyasztói igényeket kíván kielégíteni és ennek érdekében felméri a piacot, melynek alapján kialakítja a kezdeti ötlet továbbvitelével a terméket/szolgáltatást, meghatározza az árat, vevőket „edukálja” (tanítja) és befolyásolja a vásárlás ösztönzése érdekében, megszervezi az értékesítési útvonalat.

Tág értelemben azt értjük „marketing” alatt, hogy az olyan vállalat egészére kiható, vevő/fogyasztó/megrendelő központú gondolkodásmód, amely a felsővezetői tevékenység része és a résztevékenységeket ezen szellemben integrálja össze.

Kiterjesztett értelemben a „marketing” minden társadalmi értékkel bíró jószág cseréje, mely jószág nem feltétlen csak nyereségorientált típusú lehet.

Már a marketingkorszakoknál említettük, hogy a vállalatok szemlélete változott az idő során aszerint, hogy miben látták a bevételnövelés garanciáját. Még a mostani magyar gazdasági szerkezetben is megtalálhatóak 2/3-ad arányban a régebbi termelés- és eladásorientált vállalattípusok. A marketingorientáltság még mindig 1/3-nál kevesebb arányt képvisel összességében és ezen a jövőben változtatni kell, mert maga a piaci sajátosságok ezt megkívánják.

Az „orientáltság” azt jelenti, hogy melyek azok a tényezők, amelyekre figyelve a leginkább meghatározzuk a vállalati tevékenységünket.

Természetesen vannak esetek, amikor igenis a termelési vagy értékesítési orientáltságnak van helye jobban, mint a marketingorientáltságnak. Ehhez fel kell mérni az adott vállalat sajátosságait.

A termelési koncepciónak akkor van értelme, ha olcsó és széles körben keresett termékről van szó, a kereslet a kínálatot meghaladja és a magas szintű termelés magas költségei teríthetőek a termelés növelése révén.

A termékközpontúság veszélye, hogy a szükségletet könnyen szem elő téveszti a termékminőség miatt.

Az értékesítési koncepció nem foglalkozik azzal, hogy mire van kereslet, hanem inkább már-már erőszakos reklámtevékenység révén rátukmálja a vevőkre.

A marketingkoncepció próbálja összehangolni a keresleti és kínálati oldal adottságait és a találkozási ponton történik meg az értékesítés.

A társadalomközpontúság jellemzője, hogy a piaci szükségleteket a versenykörnyezetben úgy elégítse ki, hogy a vevő, mint egyén és a társadalom, mint közösség jólétéhez is hozzájáruljon.

—–
A sorozat a VELARI Nonprofit Kft. közreműködésével készült. A VELARI egy szociális szempontokat is figyelembe vevő vállalkozás, mely a hátrányos helyzetű területeken működő vállalkozások marketing tevékenységének megsegítésére fókuszál. Programjainkról és tevékenységünkről további információkat a Szalakóta honlapon lehet találni.

CÉGBARÁT vállalkozásfejlesztési programunk megvalósítása a Széchenyi GINOP-5.1.7-17-2018-00301 számú, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretén belül finanszírozott, az EU és Magyarország Kormánya támogatásával jön létre.

A sorozat következő, vagy előző írásait a CÉGBARÁT kifejezésre keresve található meg! (A szerk. megjegyzése.)

(X)